//gportal.hu/gindex.php?pg=2249220

Babamassz�zs

(Barbara Ahr: Babamassz�zs c�m� k�nyve alapj�n)

A massz�zs id�pontja, id�tartama �s helysz�ne

A baba massz�roz�s�hoz id�re van sz�ks�g. A massz�zs nem olyasmi, amit csak �gy "mell�kesen" el lehet v�gezni. A gyermek ilyenkor r�gt�n meg�rzi a kedvetlens�get, kapkod�st, idegess�get �s nyugtalans�got, mint ahogy meg�rzi a vid�ms�got, b�kess�get, gondoskod�st �s odaad�st is. Maga a sz�l� is legyen fesztelen �s �rezzen kedvet a massz�roz�shoz. Ez se a sz�l�, se a gyermek sz�m�ra ne legyen k�nyszer. Kellemesen meleg szob�ra vagy ennek megfelel� helyre van sz�ks�g�nk. Ny�ron ez kert vagy v�zpart is lehet. Haszn�ljunk babaolajat vagy test�pol�t. �gy egy�ttal gyermek�nk b�r�nek �polts�g��rt is tesz�nk valamit.

A massz�roz�st m�r a gyermek k�thetes kor�ban �vatosan elkezdhetj�k. A massz�roz�s a napi f�rdet�s ut�n aj�nlott. Ha lehet�s�g k�n�lkozik r�, nyugodtan massz�rozhatnak ak�r naponta k�tszer is. Az �letkor el�rehaladt�val - kb. a 6. h�nap ut�n - m�r az is elegend�, ha csak minden m�sodik nap massz�rozunk, de a gyakoris�g enn�l sokkal jobban is cs�kkenthet�. Ezt ink�bb �nre szeretn�m b�zni. Nem lenne k�l�n�sen j�, ha valamif�le id�rendet �ll�tan�nk fel. Vannak gyermekek, akik eg�szen iskol�skorukig kedvelik a massz�zsnak ezt a form�j�t.

Az eg�sz testre kiterjed� massz�zshoz - a j�tszadoz�s �s az er�s�t� gyakorlatok n�lk�l - mintegy 15 percre van sz�ks�g. Az id�tartam ar�nyosan cs�kkentend�, ha csak a has, a h�t vagy a l�b stb. massz�roz�s�r�l van sz�. Az egyes fejezetekben r�szletezett fog�sokhoz mintegy 5 percre van sz�ks�g.

A massz�zs technik�i

A tov�bbiakban n�h�ny olyan fog�st sorolok fel, amelyek l�nyeg�t meg kell vil�g�tanom. Ezek v�grehajt�s�hoz azonban �nnek nincs sz�ks�ge valamif�le fantasztikus k�z�gyess�gre. Nyilv�nval�, hogy az egyes fog�sok eleinte kiss� "darabosak" lesznek, s�t a fog�sok intenzit�s�t sem tudj�k majd kell�en szab�lyozni. Kiz�r�lag csak az a fontos, hogy �n �s gyermeke �r�m�t lelje a massz�roz�sban. Meg fogja tanulni, hogy gyermeke tekintet�b�l "kiolvassa" reakci�it, s �gy tudni fogja, mennyire tetszik neki a gyakorlat. Gyermeke �gy egyidej�leg a gyakorlatok intenzit�s�t is ir�ny�tani tudja. Eleinte csak igen �vatosan alkalmazza a fog�sokat, azonban k�s�bb, ha m�r magabiztosabb lesz, er�s�theti a massz�zs�t. Tal�n �nnek is esz�be fog jutni valami �j dolog, amivel kieg�sz�theti a gyakorlatokat.

A fog�stechnik�k csoportjai:

Sim�t�s (simogat�s)

Gy�r�s

Testgyakorlat

R�zogat�s

K�r�zget�s

A simogat�s a baba massz�roz�s�nak egyik legfontosabb eleme. Mindig simogat�ssal kezdj�k teh�t. Az egyes fog�sokra val� �tt�r�s el�tt vagy ut�n is mindig t�rj�nk vissza ehhez �jra �s �jra.
A sim�t�ssal (simogat�ssal) gy�ny�r�s�get okozunk gyermek�nknek. Sim�t�skor simogat� kez�nket helyezz�k gyermek�nk has�ra, h�t�ra, l�b�ra vagy karj�ra �s mindig a sz�v ir�ny�ba haladjunk.
A gy�r�s az indiai �s sv�d fej�s egyik v�ltozata. Ennek sor�n a l�bat vagy a kart mindk�t tenyer�nkkel megfogjuk, s a kez�nkben l�v� izomr�szt enyhe csavar�s k�zepette felfel� nyomjuk. Az egy�b gy�r�sok a klasszikus massz�zsb�l sz�rmaznak. Ezeket a fog�sokat �gy tudjuk a legjobban elk�pzelni, ha a keny�rt�szta dagaszt�s�ra gondolunk.
A testgyakorlatokat egyenk�nt sorolom fel. Szigor�an vizsg�lva ezek term�szetesen nem tartoznak a b�bimassz�zshoz, m�gis a sz�vemen viselem ezeket a gyakorlatokat, mert j�t�koss�got var�zsolnak a massz�zsba, �s laz�t�lag hatnak mind a sz�l�re, mind a gyermekre. Ezen t�lmen�en a baba �r�mmel fogadja a massz�zs ilyen jelleg� f�lbeszak�t�s�t, s r�szben fejleszti az �z�letek mozg�konys�g�t �s Er�s�ti az izmokat.
A r�zogat�s fellaz�tja a sz�veteket. Igaz�n k�nnyen v�gezhet�. A karokon �s a l�bakon ezt egy eg�szen egyszer�en m�ngorl�ssal �rhetj�k el: a v�gtagot oly m�don fogjuk meg, hogy k�t kez�nk egym�ssal szemben helyezkedjen el, s a t�szta sodr�s�hoz hasonl�an massz�rozzunk. A h�ton �s a hason lapos r�z�st v�gezhet�nk.
Ezzel szemben a k�r�z�sek val�sz�n�leg sokkal nehezebbnek fognak t�nni �nnek. Ezek a fog�sok a sim�t�sokb�l sz�rmaznak, csakhogy ez esetben k�r�ket rajzolunk kezeinkkel. Egy k�zzel is lehet k�r�zni, el�sz�r nagyobb, majd egyre kisebb k�r�ket rajzoljunk. Min�l t�bbsz�r v�gezz�k ezt a gyakorlatot, ann�l �gyesebbek lesz�nk. Eleinte haszn�ljunk min�l t�bb test�pol� olajat �s ker�lj�k az Er�sebb nyom�st. A kez�nk szinte mag�t�l fog siklani a kicsiny test fel�let�n.
Az �sszes fog�stechnika k�lcs�n�sen kieg�sz�ti egym�st, s egy�ttes v�grehajt�suk igen hat�sos. Igen �sszer� fokozatosan v�gezni �ket. P�ld�ul el�sz�r a baba eg�sz test�t simogassa, majd t�rjen �t a k�r�z�sre �s r�z�sra. A gy�r�st csak ezut�n alkalmazza.

Az egyes fog�sok hat�sa

A sim�t�sok f�leg az ideges, nyugtalan gyerekekn�l hat�sosak. A s�lyprobl�m�kkal k�szk�d�, letargikus, apatikus gyerekeket nyugodtan lehet nagyobb nyom�ssal massz�rozni. Ez minden tov�bbi fog�s eset�ben is �rv�nyes. A sz�v ir�ny�ban v�gzett sim�t�sok fokozz�k a v�n�s �s nyirok�raml�st.
A gy�r�s f�leg az izomzatra hat. Tudni kell azonban, hogy a kisbab�k test�nek csup�n egynegyed�t k�pezi az izomzat, a feln�ttekn�l viszont a tests�ly fel�t.
A gy�r�s a v�zizomzat izomors�iban l�v� �gynevezett ny�jt�-receptorokra hat. Ezzel lehet szab�lyozni a normot�nust, azaz az eg�szs�ges t�nust (izomfesz�l�st). �gy a gy�r�snak er�s�t� �s kering�sfokoz� hat�sa van.
A testgyakorlatok mind a gyerek, mind a sz�l� sz�m�ra j�t�kos sz�netet jelentenek. Hat�suk elt�r�. A gyakorlatok legink�bb az �z�leti mozg�konys�got jav�tj�k, �m a kargyakorlatoknak a l�gz�sre is hat�suk van.
A r�zogat�s a sz�vet�llom�nyt jav�tja. Az izomr�tegeken kereszt�l r�szben a m�lyr�tegeket is el�ri. P�ld�ul a has r�zogat�s�val a b�lm�k�d�s jav�that�. A t�ls�gosan Er�s r�zogat�s azonban ink�bb a sportmassz�zs t�mak�r�be tartozik. A r�zogat�s azonban ne hossz� ideig tart� vibr�ci� legyen, mindig csak n�h�ny m�sodpercig tartson.
A k�r�z�s a sz�vetek fel�letesebb vagy m�lyebb stimul�l�s�t eredm�nyezi. Fokozza a v�r�raml�st �s t�g�tja az ereket.

Hogyan massz�rozzunk?

A k�vetkez� r�szben az eddig bemutatott technik�kat �sszef�gg�en, r�szmassz�zsk�nt ismertetj�k. Az egyes fog�soknak olyan neveket adtak, amelyek k�pszer�v� teszik azokat - a gyakorlat azt bizony�totta, hogy ez nagy seg�ts�get jelentett a sz�l�knek.
Minden egyes r�szmassz�zs �nmag�ban is �sszer�en �p�l fel, k�l�n is alkalmazhat� vagy ak�r t�bbsz�r is megism�telhet�. Egyes sz�l�k naponta egyszer az eg�sz testet massz�rozz�k, k�sõbb azonban m�g egyszer k�l�n massz�rozz�k pl. a l�bat, mert �gy v�lik, hogy gyermek�k l�ba nem fejl�dik kell�en. Vannak azonban olyan gyerekek is, akik jobban kedvelik a massz�zs egyes fajt�it. Ezt a sz�l�k hamar �szreveszik, s ez�rt sz�vesen alkalmazz�k.
A nagysz�l�ket, a testv�reket vagy a bar�tokat is be lehet avatni a babamassz�zs rejtelmeibe. Massz�roz�skor azonban mindig �rezni kell a baba pozit�v "hozz��ll�s�t". Nem minden kisgyerek szereti ugyanis, ha "idegenek" fogdoss�k.

El�k�sz�letek

A massz�roz�shoz kellemesen meleg helyis�get v�lasszanak. Azt is eml�tettem m�r, hogy - f�leg eleinte - t�bb id�re van sz�ks�g a massz�roz�shoz. Kell egy kis id�, am�g �n�k elsaj�t�tj�k az �sszes fog�st. Ezenk�v�l a bab�nak is j�l kell �reznie mag�t, s tulajdonk�ppen sosem szabad s�rnia massz�roz�skor. Mindenesetre kiv�telt jelent a harmadik h�nap t�j�k�n fell�p�, hascsikar�s okozta s�r�s, ez esetben a massz�roz�s pontosan a megnyugtat�st seg�ti el�. S�kos�t� anyagk�nt kezdetben valami m�rk�sabb babaolajat haszn�ljanak. K�s�bb - amikor m�r gyakorlottabb� v�lnak - elegend� lesz valamilyen test�pol� vagy kr�m is.
Fektesse teh�t kisbab�j�t valamilyen k�nyelmes, f�rd�leped�vel letakart helyre. Vetk�ztesse meztelenre a gyereket, de r�szben be is takarhatja. El�sz�r is "kapja el" gyermeke tekintet�t. D�doljon vagy f�ty�lj�n valamilyen vid�m, megk�l�nb�ztet� dallamot. Azt�n simogassa meg gyermek�t fej�n, arc�n, kezecsk�j�n vagy ott, ahol csak akarja. Nagyon kedvelik a gyerekek az eszkim�- puszit is. Hajtsa ezut�n fej�t gyermeke has�ra �s f�jjon r� n�h�nyszor. Most pedig igaz�n hozz�l�that!
Induljunk ki abb�l, hogy a kisbaba mindent �r�mmel, sik�tozva fog vel�nk csin�lni: az �n fant�zi�ja se ismerjen hat�rokat! Kezdje h�t el az egyes gyakorlatokat, ha �n ezeket egym�s ut�n elv�gzi, v�grehajtott egy teljes massz�zst.

A l�bfej

A l�bmassz�zs nemcsak felmeleg�ti a kisbaba l�b�t, hanem jav�tja a j� k�z�rzet�t is. Megfigyelte, hogy mi t�rt�nik, ha ny�ron a m�r totyogni tud� kisgyerek hideg v�zbe l�p? Az els� l�ptek ut�n mindig ugyanazt lehet l�tni: a kicsi megtorpan, s csod�lkozva figyeli mag�n, ahogy n�h�ny csepp jelenik meg a pelust�l megszabad�tott helyen. A hideg v�znek a h�gyh�lyagra gyakorolt k�zvetlen hat�sa is azt mutatja, hogy a l�b �s a t�bbi testr�sz k�z�tt szoros kapcsolat van. R�g�ta ismert, hogy a l�bfejen sz�mos aktiv�lhat� reflexz�na tal�lhat�. Tudatos l�bmassz�zzsal meglep�en j�l gy�gy�that�k a legk�l�nf�l�bb betegs�gek. A gy�gykezel�snek ezt a m�dj�t azonban b�zzuk a szakemberekre.
A kisbaba l�bmassz�zs�n�l ugyanis nem gy�gy�t�sr�l, hanem a gyerek j� k�z�rzet�nek fokoz�s�r�l, s betegs�gek megel�z�s�r�l van sz�. Tal�n eml�kszik a r�gi b�lcsess�gre: "Hol a fej hideg �s a l�b meleg, a j� orvosnak sem marad beteg."
�gyeljen arra, hogy el�sz�r mindig a sz�vt�l t�volabbi, azaz a jobb l�bat massz�rozza.
Lehet�leg naponta massz�rozza gyermeke l�b�t. Nem kell azonban az �sszes gyakorlatot k�vetkezetesen elv�geznie. P�ld�ul a gyakorlatok egy r�sz�re reggel, a m�sik r�sz�re pedig csak d�lut�n ker�tsen sort.
L�nyegtelen, hogy gyermeke massz�zs k�zben milyen testhelyzetben van.
A kisbaba hason vagy h�ton fekve �pp�gy massz�rozhat�, mint ha fel�ltetn� �t.
A massz�zshoz valamilyen j� olajat haszn�ljon. Aj�nlhat� a m�lyvaolaj, amely m�g a hideg l�bfej �s l�b egyik ellenszere is.

"Ken�cs�s t�gely"A l�bfejecsk�t fogja k�t tenyere k�z�. A talpacsk�t helyezze egyik tenyer�re, m�sik tenyer�t tegye a r�sztre. Egyszerre forgassa mindk�t kez�t �gy, mintha egy t�gelyt szeretne kinyitni. Egy id� ut�n �rezni fogja, amint gyermeke l�bfeje sz�pen felmelegszik. (Ugyanez a gyakorlat alkalmas a kezecsk�k felmeleg�t�s�re is.)

"Talpsimogat�s"

Szor�tsa �k�lbe kez�t �s el�sz�r �vatosabban, majd k�s�bb er�teljesebben simogassa behajl�tott ujjainak h�ti oldal�val gyermeke talp�t. Ennek er�ss�ge �s id�tartama gyermeke tetsz�s�t�l f�gg.
Ez a gyakorlat er�s�ti a l�bboltozatot, ingerli a reflexz�n�kat �s seg�ti a l�bfej v�rell�t�s�t.

"L�bujj-j�t�k"

Mozgassa gyermeke l�bujjait, j�tsszon vel�k saj�t �s gyermeke tetsz�se szerint.

"K�r�z�s a talpacsk�n"

Mindk�t kez�t helyezze gyermeke r�sztj�re, h�velykujjai �rints�k meg talpacsk�j�t. K�r�zz�n eleinte enyh�bben, majd er�teljesebben az eg�sz talpon.
H�velykujjai nagyobb �s kisebb k�r�ket is �rjanak le.

"Bokakeretez�s"

Emelje fel vagy ny�jtsa ki gyermeke l�b�t. Simogat�ssal rajzoljon k�r�ket a bels� �s k�ls� bokacsont k�r�. Amennyiben nem siker�l mindk�t bokacsontot egyszerre simogatnia, akkor el�sz�r csak az egyik bokacsontot simogassa, majd v�ltson. V�g�l sim�tsa v�gig gyermeke l�b�t a l�bfejt�l kiindulva a t�rd ir�ny�ba. Ez egy�ttal �tmenet lehet a l�b massz�zs�hoz is.

A l�b �s a kar massz�zsa

A l�b �s a kar massz�zs�t egyszerre mutatom be, az alkalmazand� technika is azonos. Csak a Dr. Leboyer �ltal "Indiai �s sv�d fej�s"-k�nt ismertetett k�t v�ltozat ismert. E technika alig �rhat� le, szeml�ltet�se sokkal hat�sosabb. A kar �s a l�b massz�zsa igen fontos helyet foglal el a massz�zson bel�l. �n p�ld�ul egy karmassz�zs sor�n tudok a legjobban ellazulni, m�sok pedig ugyanezt mondj�k a l�bmassz�zsr�l.
Az ilyen jelleg� massz�zsn�l a baba a h�t�n fekszik. Fontos, hogy mindig a sz�vt�l t�volabbi v�gtaggal, teh�t a jobb karral vagy l�bbal kezdjenek.
A l�bmassz�zs technik�it mutatom be - ugyanezt ugyan�gy v�gezze a karokkal is.

"Sim�t�sok"

A l�bfejecsk�t fogja k�t tenyere k�z�. A talpacsk�t helyezze egyik tenyer�re, m�sik tenyer�t tegye a r�sztre. Egyszerre forgassa mindk�t kez�t �gy, mintha egy t�gelyt szeretne kinyitni. Egy id� ut�n �rezni fogja, amint gyermeke l�bfeje sz�pen felmelegszik. (Ugyanez a gyakorlat alkalmas a kezecsk�k felmeleg�t�s�re is.)

"M�ngorl�s"

El�sz�r a v�dlit, majd a combot fogja tenyere k�z�. Sodorgassa azt�n �gy gyermeke l�b�t, mintha s�tem�nyt akarna form�lni bel�le. Gyeng�den �s lassan kezdje, majd gyermeke hangulat�t�l f�gg�en fokozza az intenzit�st.
Figyeljen arra, hogy a tenyer�vel �s ne az ujjaival v�gezze a gyakorlatot. Ne feledje azonban, hogy a tenyer�vel kev�sb� �rz�keli a m�ngorl�s Er�ss�g�t, ez�rt sose vigye t�lz�sba!

"Indiai �s sv�d fej�s"

�pp�gy a v�dli �s a comb a sorrend, mint a m�ngorl�sn�l. H�velykujjait behajl�tva fogja meg mindk�t kez�vel gyermeke l�b�t. K�t keze k�z�tt teny�rnyi t�vols�g legyen. Kezeit tolja egym�s fel�, k�z�tt�k cs�kken teh�t a t�vols�g. L�tni fogja, hogy mindk�t keze h�velyk- �s mutat�ujja k�z�tt �sszetorl�dik a testsz�vet.
1. Eleinte gyakrabban nyissa �s z�rja fog�s�t, mik�zben a k�t keze egym�s fel� k�zel�t. A k�zel�t�s teh�t ink�bb egyenes vonal� legyen.
2. A k�s�bbiekben kezeit a k�zel�t�s sor�n m�g forgassa is el.
Ez a gyakorlat eleinte bizony�ra neh�znek fog t�nni, de n�mi gyakorl�s ut�n siker�lni fog.

"�sszecsomagol�s"

Ez a gyakorlat a l�gz�sre van j� hat�ssal.
Nyissa sz�t gyermeke kezeit keresztir�nyba, ami bel�gz�sre k�nyszer�ti. Ezut�n keresztezze a karocsk�kat a mellkason, ami kil�gz�st eredm�nyez.

A legt�bb v�rosban m�r k�pzett massz�zsoktat� v�d�n� tan�tja meg az anyuk�knak a helyes technik�t. �rdemes ell�togatni egy-egy csoportba, ahol n�h�ny alkalom sz�ks�ges csup�n ahhoz, hogy elsaj�t�ts�k a fog�si m�dokat. A k�pz�s �ltal�ban ingyenes!

Forr�s: http://www.partedli.hu/babamasszazs.htm

A t�m�r�l olvashatsz m�g itt:

http://www.vitalitas.hu/konyvek/bab/babmasz5.htm

http://babamasszazs.lap.hu/

http://www.magye.hu/

http://www.csaladinet.hu/hirek/babavarok/szules_utan/3085/